Egy csodálatos regényt szeretnék ajánlani ebben a rövid blogbejegyzésben, melynek szerzője: Liani Hikawa. A története részenként közli, folytatásosan a blogján.
Nincs szerencsém az írónőt személyesen ismerni, de szerény véleményem szerint a történet magáról az íróról is mindig elmesél valamit. Az érzelmek kifejezése egyszerűen varázslatos, a lélektani szál csodálatosan felépített. Ez elég sok mindent mond a műfajról és a lehetséges témákról is, de ez maradjon a végére. Nem is kertelek tovább, a mű címe Montogeni mesék.
A mű erős alapokon áll és figyelemfelkeltően indul. Egy igazán beszédes címmel állunk szemben, ami kijelöli nekünk a helyszínt (Montogen), így a történetet valóságos alapra helyezi. Zárójelben megjegyzem, hogy az írónő rövid, de lényegre törő leírást ad a városról. A mű még befejezetlen, sőt ha mondhatom így a szálak alig kezdtek kibontakozni, de a szereplők jellemének változása már az első néhány fejezetben érzékelhető. A blogon rövid leírás található három férfiról, és a mesélőről, Emíliáról. A történetet a fiatal lány szemszögéből láthatjuk, de mind a négyüknek fontos szerepe van a cselekmény alakulásában. Izgalmas, érdekfeszítő, megdöbbentő és kissé romantikus mű ez a "mese". A pszichológiai részekről természetesen nem feledkezhetünk meg, hiszen minden szereplő hordoz valami sérelmet vagy titkot magával, amire szépen lassan fény derül. De a titkokból és meglepetésekből sosem elég, így sűrű ködben tapogatódzunk a mesélőt illetően. A lány mellett a különös idegen fiú áll a másik oldalon, aki mintha mindent tudna, ellensúlyozva így a mű rejtélyességét. A szerelmi szál/szálak, mintha ez eddig nem lenne elég, szépen átszövik a művet. Meglepő, de bájos mivoltukkal az olvasót is behálózzák.
Egy tökéletes recept a tökéletes regényre. Jellegzetes szereplők, akiket pillanatok alatt megszeretsz: a titkokkal körülvett hősnő, Emília, a váratlanul felbukkanó idegen fiú, Teodor, és a két ellentét, Vili és Alfonz, Emília lakótársai. Vad érzelmek, viták, gubanc, szerelem… mi kell még?
Egy amatőr alkotása, ami eszméletlen hévvel kezd kibontakozni. (Az írónőnek: Ezt vedd BÓKNAK!!!)
